"Keressetek, kutassatok, mert az egész világ egyetlen nemzete
sem talál
annyi kincset
kultúrájának gyarapítására, mint a magyar társadalom
az ősi indiai kultúra
tárházában."
Körösi Csoma Sándor
Abhay Narayan (1954-1993) filozófus, szanszkrit tanár, az első magyar
hindu szerzetes. Fordításai és írásai pótolhatatlan kincsei az
ősi indiai kultúra magyar tárházának. Fél tucat könyv, két szakmai
folyóirat elindítása és számos előadás fűződik a nevéhez világszerte.
Az óind bölcselet egyetemes értékeit honosította meg Magyarországon.
Szabadegyetemünk B.A. Paramadvaiti Szvámí hindu szerzetes és tanító inspirálására
jött létre, abban a világtól távol eső hindu templom-kolostorban, melyet
Abhay Narayan 1979-ben alapított Nandafalván, az alföldi tanyavilágban.
India bölcseletével foglalkozó szakirodalomhoz ma már könnyűszerrel hozzáférhetünk.
Ott sorakoznak a könyvespolcokon óind írások magyar fordításai, elemzései,
magyarázatai, jógás és meditációs könyvek, az ember azt sem tudja, melyik
könyvhöz nyúljon az egyre bővülő kínálatban.
India szellemiségét elsőként kutató magyar tudósainknak azonban maguknak
kellett rálépniük a nemes kutatás e rögös útjára. Baktay Ervin mielőtt
Indiába indult volna, tíz évig tanulmányozta az óind kultúrát: "Érdemes
némi fáradságot venni, …mert a hindu bölcselet meg tudja adni azt, amit
a nyugati szétágazó, egymástól eltérő irányokba mutató bölcseleti rendszerek
nem nyújthatnak: a megnyugvást, a célhoztalálást, önmagunk és a világ
megismerését" - írja Baktay. A hinduk legnagyobb tekintélyű, szent tiszteletben
álló könyve, a Bhagavad-gítá, így szól a jógáról: "Ezen az úton
egyetlen lépés sem vész kárba…" S ez igaz. Amit a jógából megtanulhatunk,
hasznunkra válik mindennapi életünkben is. Erősebbek, egészségesebbek,
teljesebbek lehetünk általa, hiányérzetünk, gyengeségeink csökkennek.
Mindennapi munkánkban, köznapi foglalkozásunkban is alkalmazhatjuk azt,
amire a jóga lépten-nyomon int és tanít: az önuralmat, a cselekvéseinket
fegyelmező belátást, s a célra irányított, összegezett akaratot."
Az óind bölcselet nem klasszikus értelemben vett filozófia. Az elméleten
túl, a racionális, kifelé irányuló, gondolkodó értelmet rávezeti a belső
megtapasztalásra épülő szellemi ösvényre. Világképüket tekintve az óind
bölcselet különféle irányvonalai különbözőek ugyan, de céljaik és eszközeik
hasonlóak, éspedig a lélek megtapasztalása, az anyagi léttel velejáró
szenvedésből való kiút kutatása a jóga gyakorlása által. A jóga és az
óind bölcselet tanulmányozása nem gyorstalpaló tanfolyam. S ez az élet
minden területére érvényes. Ha az ember komoly eredményt szeretne elérni,
komolyan kell gyakorolnia és kutatnia.
Az anyagi lét egy nagy utazás: egyik földrészről a másikra, életről életre,
végeláthatatlan utazás térben és időben. Szüntelen kergetése pénznek,
dicsőségnek, röpke örömöknek.
"
Hová a nyüzsgés minduntalan? - teszi fel kérdését Gárdonyi. Egy arasznyi
utat kell megtennünk csupán: az agyunktól a szívünkig." Ebben a "nagy
utazásban" szeretne a kíváncsi kutató segítségére lenni az Abhay Narayan
Óind Tudományok Szabadegyeteme, hogy mihamarabb rátalálhassunk a valódi
lényegre, hogy énünk fölfedezésével mérföldek és évszázadok gyötrelmei
helyett szívünk transzcendentális boldogsággal telítődjék.
--------------------------------------------------------------------------
Információ:
ÓIND TUDOMÁNYOK SZABADEGYETEME
Leveles Zoltán - 6764 Balástya, Tanya 368.
Email: ba.harijan freemail.hu -
Mobil: +36(70)459-5875
--------------------------------------------------------------------------
|
